Vihartépte zászlaink – Hunyadi tizedik könyv

Leírás

A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedõ török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végsõ, mindent eldöntõ hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyûjtve nagyszabású haditerv alapján tör elõre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentõs magyar hadikikötõ létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövõben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok.

Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprõ túlerõben lévõ török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövõje a tét.

Mindeközben a Hunyadi-ellenes erõk a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felsõ-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómezõ síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve…

A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendõ-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát…