Tóték – Helikon Zsebkönyvek 89.

Leírás

A Tóték címû kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb mûve. A könyv alakban elõször 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerzõ az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. ("Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?") Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre fõszereplésével készült, Isten hozta, õrnagy úr címû, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az elõadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekmûve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: "Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse fõbe." vagy ez: "Még senki se szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elõvigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott."