Szent Péter esernyõje
A kor Jókai mellett legnépszerûbb írója, Mikszáth Kálmán (1847-1910) nem sokkal halála elõtt, negyvenéves alkotói jubileumára rendezett ünnepségen azt mondta: „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig.” És végül így szólt az õt ünneplõ közönséghez: „Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert.” Szavai nem túlzóak. Mikszáthnak többéves irodalmi próbálkozás, egzisztenciateremtés kísérlete, szegénység után a Tót atyafiak és A jó palócok sikere hozta csak meg az elismerést, az anyagi gondok megszûnését. Pályája ettõl fogva töretlenül ívelt fölfelé; újból elvette feleségül azt a nõt, akit nyomorúságos helyzete miatt elhagyni kényszerült. Az írás öröme, az olvasók szeretete, a családi élet nyugalma jogán tarthatta magát boldog embernek. S nem patetikus, fedezet nélküli fordulat beszédében hazája iránt érzett szeretetének bevallása. Tiszta lelkiismerettel tette dolgát mint író, mint szerkesztõ, mint képviselõ, mint családapa. Az embereket szolgálta, tehát a hazáját is szolgálta. Azzal a bölcs derûvel, mely mûveit is jellemzi. Tisztánlátás és elnézés – erre épül kedélyes szigorúsága. Mikszáth Kálmán írásaiban a romantika és a realizmus keveredik; korai mûveiben, néhány késõbbi alkotásában a romantikus meseszövés és alakteremtés a meghatározó, másutt inkább a realisztikus ábrázolásmód erõteljesebb. Ezért vezet át életmûve Jókai Mórtól Móricz Zsigmondhoz; munkássága prózairodalmunk csúcsaihoz sorolható: hatásokat összegez és elõremutat. A romantikus hatások és stílusjegyek egyik legszebb megnyilvánulása a Szent Péter esernyõje (1895). A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyõnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertõl eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a „csodás” esernyõ valójában egy bizarrnak tetszõ cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az õ életét óvta a sóvár rokonságtól. A különc halála megakadályozta, hogy az erkölcsileg jogos örökség a fiúra szálljon. Másképp alakul az esernyõ és a benne levõ pénz sorsa, mint ahogy az apa eltervezte. S a férfivá serdült gyermek, megsejtve az igazságot, az esernyõ nyomába ered. A Szent Péter esernyõje bája és derûje teszi, hogy az egyik legolvasottabb regénye ez Mikszáthnak. A mû optimizmusa a szerelem csodatevõ erejét példázza. Hiszen a szerelem tényleg legyõzött mindent, még a legnehezebbet is: az emberben rejlõ önzést. Hadüzenet a könyv a pénz vélt vagy valós mindenhatóságának. Kaiser László
990 Ft
1 készleten
Leírás
A kor Jókai mellett legnépszerûbb írója, Mikszáth Kálmán (1847-1910) nem sokkal halála elõtt, negyvenéves alkotói jubileumára rendezett ünnepségen azt mondta: „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig.” És végül így szólt az õt ünneplõ közönséghez: „Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert.” Szavai nem túlzóak. Mikszáthnak többéves irodalmi próbálkozás, egzisztenciateremtés kísérlete, szegénység után a Tót atyafiak és A jó palócok sikere hozta csak meg az elismerést, az anyagi gondok megszûnését. Pályája ettõl fogva töretlenül ívelt fölfelé; újból elvette feleségül azt a nõt, akit nyomorúságos helyzete miatt elhagyni kényszerült. Az írás öröme, az olvasók szeretete, a családi élet nyugalma jogán tarthatta magát boldog embernek. S nem patetikus, fedezet nélküli fordulat beszédében hazája iránt érzett szeretetének bevallása. Tiszta lelkiismerettel tette dolgát mint író, mint szerkesztõ, mint képviselõ, mint családapa. Az embereket szolgálta, tehát a hazáját is szolgálta. Azzal a bölcs derûvel, mely mûveit is jellemzi. Tisztánlátás és elnézés – erre épül kedélyes szigorúsága. Mikszáth Kálmán írásaiban a romantika és a realizmus keveredik; korai mûveiben, néhány késõbbi alkotásában a romantikus meseszövés és alakteremtés a meghatározó, másutt inkább a realisztikus ábrázolásmód erõteljesebb. Ezért vezet át életmûve Jókai Mórtól Móricz Zsigmondhoz; munkássága prózairodalmunk csúcsaihoz sorolható: hatásokat összegez és elõremutat. A romantikus hatások és stílusjegyek egyik legszebb megnyilvánulása a Szent Péter esernyõje (1895). A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyõnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertõl eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a „csodás” esernyõ valójában egy bizarrnak tetszõ cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az õ életét óvta a sóvár rokonságtól. A különc halála megakadályozta, hogy az erkölcsileg jogos örökség a fiúra szálljon. Másképp alakul az esernyõ és a benne levõ pénz sorsa, mint ahogy az apa eltervezte. S a férfivá serdült gyermek, megsejtve az igazságot, az esernyõ nyomába ered. A Szent Péter esernyõje bája és derûje teszi, hogy az egyik legolvasottabb regénye ez Mikszáthnak. A mû optimizmusa a szerelem csodatevõ erejét példázza. Hiszen a szerelem tényleg legyõzött mindent, még a legnehezebbet is: az emberben rejlõ önzést. Hadüzenet a könyv a pénz vélt vagy valós mindenhatóságának. Kaiser László
További információk
Író | |
---|---|
Kiadó | |
Lapszám | |
Kiadás éve |