Sörgyári capriccio

Leírás

Cseh idill.

A 68-as prágai szovjet bevonulás után Hrabal bezárkózott kerskói házikójába. Ha rossz kedvem volt, kimentem hozzá, és jól leittuk magunkat. Mellette visszatért az életkedvem – emlékezik Jiøí Menzel.

A Sörgyári capriccio 1970-ben született. Hrabal a boldog idõket örökíti meg benne, azt az idõszakot, amikor õ még csak szerelmes gondolatként motoszkált az anyja fejében ha igaz. Megeleveníti Nymburkot, a városkát, ahol megállt az idõ: megidézi a sörgyár gondnokát, a daliás-ideges motorbicikli-bolond Francint, akivel gondolkodás nélkül cserélne a sörgyár teljes igazgatótanácsa egy nõ miatt. Egy gyönyörû aranyhajú asszony miatt, aki úgy issza a sört, úgy eszi a disznótorost, úgy mászik fel a kéménybe a lobogó hajával, hogy egész Nymburk szájtátva nézi. A tériszonyos tûzoltóparancsnokkal egyetemben.

Csak egy igazi bolond tud ezzel a nõvel Hrabal leendõ anyjával lépést tartani: Pepin bácsi. Hrabal nagybátyja és zseniálisan szószátyár múzsája.

Krónikában fogant költészet. Menzel felejthetetlen filmet komponált a szépségnek, a derûnek, az életörömnek és a komikumnak ebbõl az utánozhatatlan elegyébõl.

Sok könyv szól a szerelemrõl. De mutasson egyet a házastársi szerelemrõl! – (Jiøí Menzel)

Az irodalomban azt a legnehezebb megfogalmazni, amit a legkönnyebb olvasni. – (Aleksander Kaczorowski)

Unatkozik? Vegyen mosómedvét!