Párizs, 1867 – Sorsfordító találkozások a szerelem városában

Leírás

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK?

Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fõ III. Napóleon császár fõvárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzõk és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné a francia császárné bizalmas barátnéja, aki saját gyermekei mellett egy örökbe fogadott kislányt is nevel. Ahogy Laura felnõ, egyre inkább egy kérdés foglalkoztatja: vajon ki lehet az édesapja, és mi történhetett a szülei között.

Tordai András egy bécsi lap tudósítójaként járja be Párizst. A cikkírás azonban nehezen megy – egyre csak az a vörös hajú szépség jár a fejében, akit a Metternich-rezidencia elõtt egy
hintóban látott. Vajon hogyan kerülhetne közel az elõkelõ idegen hölgyhöz?

Megismerkedésük díszletéül az újjászületõ, modernizálódó Párizs szolgál. Estélyek, bálok, mulatságok sora követi egymást, ahol Offenbach és Strauss zenéje szól, folyik a pezsgõ, a háttérben pedig diplomáciai tárgyalások, gazdasági alkuk, politikai játszmák zajlanak. Ugyanakkor a mélyben kirajzolódik a város másik arca is: a munkások, emigránsok világa.