Lilla és Tündérbogyó – 30 érzelmi intelligencia fejlesztõ mese

Leírás

E kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyûjti egy csokorba. A Mesepszichológia elsõ és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében.
A mesék önéletrajzi ihletésûek: azokra az érzésekre építettem õket, amelyeket gyermekkoromban megéltem, és az emlékezetembõl sikerült felidéznem. A bennem élõ felnõtt faggatta a bennem élõ gyermeket, és fordítva, a gyermek a felnõttet, hogy ezeket a korai belsõ élményeket minél hitelesebben tudjam visszaadni.
De miért is van szükség az érzelmi intelligencia fejlesztésére gyermekkorban? Ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnõtteké váljunk, jó kapcsolatokat alakítsunk ki, képesek legyünk együttmûködni másokkal, saját érdekeinket érvényesíteni, kezelni a konfliktusainkat, és helyes döntéseket hozni, tárgyi tudásunk mellett elemi szükségünk van érzelmi ügyességre, pallérozottságra is: az érzelmek felismerésének, megfogalmazásának és hatékony szabályozásának képességére.
Mindezt fokozatosan sajátítjuk el gyermekkorban. Ha megtapasztalhatjuk azt, hogy a szüleink érzelmileg hozzáférhetõk, érzékenyek a szükségleteinkre, kifejezhetjük feléjük a negatív érzelmeinket is, és ezeket csillapítják, akkor belsõvé tesszük ezt a mintát, így tanuljuk meg az érzelmi szabályozás képességét. Ugyanakkor az is lényeges, hogy szülõként is hitelesen, kongruensen fejezzük ki érzelmeinket, vagyis az, amit kifelé mutatunk, azonos legyen azzal, amit megélünk – így tudunk a személyiségünkön keresztül a legerõsebben hatni a gyermekünkre. Ebben a folyamatban fontos segítséget jelenthetnek számunkra a mesék.
Tündérbogyó segít Lillának és a mesét hallgató gyermeknek is kifejezni az érzelmeit, megérteni és elfogadni azokat. Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában; együtt érez vele, amikor csalódott; megérti és visszatükrözi érzelmeit; törõdik a szükségleteivel, és támogatja õt döntéseiben. Lilla kifejezheti elõtte negatív érzelmeit is, nem kell tartania attól, hogy barátja kineveti vagy megkérdõjelezi azokat. Tündérbogyó példát mutat arra, hogyan lehet a fájdalmas belsõ élményeket például a haragot, a testvérféltékenységet, a gyászt – feldolgozni, a félelmeket kezelni. Beszélgetnek szeretetnyelvekrõl, családi történetekrõl, az álmok, vágyak megvalósulásáról és a másság elfogadásáról is. A mesét hallgató gyermeknek a Lillával és Tündérbogyóval való azonosulás lehetõséget ad saját érzelmei megfogalmazására, kifejezésére és a hasonló önéletrajzi emlékek felelevenítésére.
Kívánom, hogy szülõként és pedagógusként mi magunk is legyünk Tündérbogyók, akik olyan élményekkel ajándékozzuk meg a gyermeket, amelyekre szívesen emlékszik majd vissza felnõttkorában, és amelyek erõforrást jelentenek számára a nehéz pillanatokban is