Lám, egymást érik a csodák

Leírás

“A vers országot jár, mert számára ez jelenti az életet. Mert a vers nem akkor kezdi életét, midõn megírják, hanem amikor újjászületik az olvasó szívében.” Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költõ vallotta ezt egy, az anyanyelvünk “országjárásának” is nevezhetõ költészet-heti rendezvényen. A magyar líra e XX. századi nagyságának minden sora – köztük gyermekversei is – hasonló újjászületésre áhítozik: a természet vissza-visszatérõ mozgására figyelmeztetõ Tavaszodik, vagy Lepke-dal címû versikéktõl el egészen a más népek mesevilágából kölcsönzött Gazdag Hasszán-íg, a nyelvünk zenei töltetét, képszerûségét messzemenõen kiaknázó Mondogatóktól, az Áprílisi mondókáktól a tudás mindenhatóságát hirdetõ gyönyörûséges “hosszú versig”, az Erdei iskoláig.

Reméljük, hogy e versgyûjternény – a kiadónk által már megjelentetett Lászlóffy Aladár-kötet társaságában – meg fogja találni mindazokat, akik a Szilágyi által említett lelki, szellemi épülésben (tanulásban, vagy csendes könyv fölé hajolásban) felelõsen és méltóságteljesen vállalnak részt szerte a világon, ahol anyanyelvünket értik és beszélik.

Bágyoni Szabó István