A tüzes trón – Fradi-edzõk mennybemenetele és pokoljárása

Leírás

Népszerûsége, presztízse és sikerei miatt – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagy tekintélyû, elismert edzõk dirigálták az Üllõi úti csapatot. Bárki is volt a szakvezetõ, kirakatban élt, s ennek megfelelõ figyelmet kapott, de az is szembetûnõ, hogy errõl a kispadról soha nem lehetett "csak úgy" felállni.
Tóth Potya István volt az elsõ "tudományos" magyar tréner, Blum Zoltán és Bródy Sándor a megtestesült fradizmus, Schaffer Alfréd igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe. Mészáros József és Lakat Károly az aranykorszak legendáit vezette sikerre, Dalnoki Jenõ mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibor hosszú évek után kovácsolta újra össze a csapatot, Szerhij Rebrov pedig megnyitotta az Európába visszavezetõ utat.
Edzõk, akik pályafutásuk egyik legnagyobb kihívásakor egyaránt megéltek dicsõ "mennybemeneteleket" és kiátkozásokat, részesei voltak elképesztõ történéseknek, személyes drámáknak és felemelõ pillanatoknak.
Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben "testközelbõl" láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetõinek mindennapjait, ezért könyvükben a fõszereplõk történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fûzõdõ személyes kapcsolatuk is.