Íliász

Leírás

A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó elõtti évének 52 napját fogja át a hexameterekbõl álló 24 énekre tagolt Íliász. A Trójai mondakör egyetlen epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fõvezérével, Agamemnón mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és trójaiak támogatásában megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már eldõlt), s késlelteti a görögök gyõzelmét, hiszen a félig isteni származású Akhilleusz visszavonul a harctól. A cselekmény további fõ csomópontja Patroklosz, a legkedvesebb barát megölése; a fájdalom Akhilleuszt újra harcra tüzeli és csatasorba állva megöli Hektórt, a trójai király fiát, az ellenség legnagyobb hõsét, bár ismeri a jóslatot, hogy ezt követõen nemsokára õt is eléri a végzet. Az eposz egyetlen fejlõdõ jellemû hõse Akhilleusz, aki képes a megtisztulásra, az ellenség iránti emberséges magatartásra, mégsincs több lehetõsége, mint relatíve önállóan vállalni a hõsi halált, pozitív tettig már nem juthat el. Viszonylag önállóan cselekszenek az eposz hõsei, sorsukat alapvetõen mégis az isteni hatalom akarata szabja meg.
Sötét kicsengésû az Íliász mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségû élet reménye. Homérosz formamûvészetének rendkívüli újítása a hangulati ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül.