Ezeregyéjszaka legszebb regéi II.

Leírás

Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án és 1929. augusztus 17-én, munka közben érte a halál.
A Népmese Napja, melyet minden év szeptember 30-án tartanak, az Õ születésének emlékét õrzi.
Olvasói és tisztelõi a Nagy mesemondóként emlegetik. Meséin, mesefordításain generációk sora nõtt fel és ismerte meg történeteinek mély bölcsességét.
Benedek Elekre a különbözõ kultúrák népmesekincse is erõsen hatott. A szász és román mesék összegyûjtésével és kiadásával megszeretette a nemzetiségeket, és megismertette a gyerekekkel a mese-rokonság lényegét. De a világirodalom mesekincsének átültetése, lefordítása, mint pl. : a Grimm testvérek meséi 31 kiadásában, az Ezeregyéjszaka legszebb regéi 18 kiadásban ismét az egyetemes mesekincs bemutatására vállalkozott. A meséket nem szóról szóra fordította le, de nem is hamisította meg az eredeti mondanivalót, hanem a saját ízes nyelvén adta azt át olvasóinak.
A magyar olvasó, aki gyermekkorában Benedek Elek fordításában ismerte meg a Hófehérkét vagy az Ezeregy éjszaka regéit az eredetit olvasva, csalódva teszi le a könyvet.
Az Ezeregyéjszaka legszebb regéinek bevezetõjében az alábbiakat írja: Sherezádé meséit a szultán leíratta s kincstárában helyezte el. Harminc könyvet töltöttek meg e mesék, de késõbb a palotát lerombolták, s ekkor sok elveszett e könyvekbõl. Ami megmaradt, azokat a mûvelt világnak csaknem minden nyelvére átültették. Ezt cselekedtem én is, gyerekek, kiválogatván e szép mesék közül is a legszebbeket.