Törökvész – Marót, a második Mohács

Leírás

1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felõl hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács…
A túlélõ magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek; gyászuk és haragjuk tüzeli õket. A szultán csapataival a nyomukban vereségek és gyõzelmek kísérik õket. Szulejmán Buda felé veszi útját, lenyûgözi a város szépsége és kincsei, egyelõre csak a kifosztását tervezi…
A törökök útját mészárlás, felperzselt falvak, holttestek szegélyezik. Az életben maradt férfiak, nõk, gyerekek és öregek csatlakoznak a hátráló csapatokhoz. A menekülõk létszáma nõttön-nõ, több tízezres áradattá duzzad. Az oszmán sereg kegyetlen csatákban csap össze a mind sikeresebbé váló menekülõkkel, a szégyenletes kudarcok miatt végleg le akarnak számolni a gyaurokkal.
A harcok viharában egy hõsies nemesúr, Dobozi Mihály és hitvese, Farmos Ilona próbálja túlélni a túlélhetetlent. Szerelmük és bátorságuk sok viszontagságot kiáll, de hátravan a végsõ próbatétel, mert a döntõ összecsapást egyik fél sem akarja elkerülni.
A csatahely neve: Marót…